és társközségei honlapja
Az 1277-ben, illetve az 1292-ben kelt oklevél szerint poroszlói, lövői nemesek bírták. A középkorban egri káptalani birtok, az 1571-es török adóösszeírás templomát említi. Az 1750-es években Boconádról betelepült katolikusok 1762-ben ideiglenes vályogtemplomot építettek, 1765-ben papot kaptak a református falvakkal körülvett településen, majd 1789-ben építették fel a mostani templomot. Titulusa Keresztelő Szent János születése. Az oltárkép Kovács Mihály festőművész munkája.
Az 1789-ben épített egyhajós római katolikus templom műemlék jellegű, késő barokk stílust képvisel. Freskóit Benke László készítette 1977-ben. A templomot 1995. június 1-én villámcsapás érte, teljesen megsemmisítve a templom teljes tetőszerkezetét és a toronysüveget. Megrepedt harangja mementóként áll a templomkertben. 1996. június 31-én Keresztelő Szent János ünnepén, búcsú napján Kovács Endre egri püspök megszentelte az újjáöntött két harangot, amelyek az őrbottyányi Gombos Lajos harangöntő mester munkái. Az első paplak 1758-ban vályogból épült, helyette 1792-ben a káptalani földesúr szilárd anyagból emeltette az újabb plébániaházat A paplak 1991 után megüresedvén, átalakítva idősek otthona nyílt meg benne: a Szent József Otthon. 1997-ben az egyházmegyei karitász átvette az épületet. Folyamatos bővítéssel nyerte el jelenlegi formáját. 2000. június 25-én a község központjában felavatták Keresztelő Szent János szobrát, Kampfl József budapesti szobrászművész munkáját. A korhű rekonstrukció az eredeti talapzatra került.Készült © 2018 - Minden jog fenntartva -
Készítette Lang Zsolt